A TÁMOGATÁS MÉRTÉKE: 88,968016 %
A PROJEKT AZONOSÍTÓSZÁMA: KEHOP-2.1.3-15-2016-00031
A PROJEKT TERVEZETT BEFEJEZÉSI DÁTUMA: 2024.06.28.
Tápiószele ivóvízellátása jelenleg 4 db mélyfúrású kútból biztosított. Az 1.és a 4. számú kutak vizében a 201/2001 Korm. rendeletben meghatározott minőségi jellemzők közül a megengedettnél nagyobb vas-, mangán- és ammónium tartalom potenciális elfertőződési lehetőséget teremt, mivel a vas és mangán csapadék lerakódása az ammónium tartalommal együtt a hálózati víz másodlagos szennyeződését idézheti elő. A tervezett technológia a nyersvíz ammóniumtartalma miatt, az egészségre káros vegyületek keletkezésének elkerülése végett, nem használ fel levegőt és előklórt technológiai célra. A kútvíz vas-, és mangántartalmának csökkentése oxidáló vegyszer adagolásával és kvarchomokkal kevert katalitikus töltetű szűrőkkel valósul meg. A vas-, és mangántalanított kútvíz ammóniumtartalmát törésponti klórozással tervezik határérték alá csökkenteni, melyet aktívszén szűrés követ. Mivel a tervezett granulált aktívszén töltetű szűrő az esetlegesen keletkező káros vegyületeken kívül a feleslegben alkalmazott klórt is megköti, ezért a fertőtlenítéshez szükséges klórmennyiséget a szűrést követően pótolni kell. Ennek érdekében a fentiek szerint kezelt vízben klór(gáz) adagolással biztosítják a fertőtlenítő célú klóradagot.
A projekt megvalósításának helye Magyarország, Tápiószele város közigazgatási területe. A projekt megvalósításával hozzájárul Magyarország Csatlakozási Szerződésben vállalt kötelezettségének megfelelően, a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátásához. Az elszámolandó ivóvízhálózati rekonstrukció mértéke nem haladja meg az elszámolható költségek 20 %-át.
A tervezettek szerint a Halmaji kutak határértéknél magasabb ammóniumtartalmú vizét 50-50 %-ban keverjük a közeli regionális vízellátó rendszer alacsony ammóniumtartalmú vizével, melynek eredményeként a kevert víz ammóniumtartalma 0,4-0,45 mg/l értékű lesz. Kiskinizs, Csobád, Kázsmárk, Léh és Rásonysápberencs települések jelenleg önálló vízműtelepekkel és vízellátó rendszerekkel rendelkeznek, a települések vízvezetékekkel nincsenek összekötve.
A települések Halmaj település vízellátó rendszerén keresztül csatlakoztathatóak a regionális vízellátó rendszerhez. A települések vízellátását a Halmaji vízműtelepen kevert vízből javasolt megoldani.
A projekt megvalósításának helye Magyarország, Halmaj, Kiskinizs, Csobád, Kázsmárk, Léh és Rásonysápberencs települések közigazgatási területe.
A projekt megvalósításával hozzájárul Magyarország Csatlakozási Szerződésben vállalt kötelezettségének megfelelően, a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátásához.
Az elszámolandó ivóvízhálózati rekonstrukció mértéke nem haladja meg az elszámolható költségek 20 %-át.
Farmos község vízellátását jelenleg 2 db mélyfúrású kútból kitermelt, kevert nyersvízzel biztosítják, melyben a vas-, és az arzéntartalom értéke nagyobb az engedélyezettnél.
Az év nagy részében egy kút üzemel, szükség esetén, a nyári csúcsfogyasztás idején mindkét kút bekapcsolódik a víztermelésbe. A 2. számú kút felújítása, és a 3. számú kút fúrása a közelmúltban történt meg. Az egymástól kb. 1 km-re lévő kutak beépített búvárszivattyúval közvetlenül a községi hálózatra, ill. a 200 m3-es víztoronyra termelnek.
A község lakosságának növekedése, és a területfejlesztési koncepcióban szereplő jövőbeni fejlesztések alapján a vízigény előre láthatóan kissé megnövekszik, és a várható csúcsfogyasztás értéke elérheti az 1000 m3/d – ot melyet egy kútból kitermelt 800 l/min (48 m3/h) mennyiségű vízkivétellel, napi 21 óra üzemidővel lehet biztosítani. (Célszerű a kutakat felváltva üzemeltetni.) A téli és átmeneti, kisebb fogyasztású időszakokban az igényeknek megfelelő, kevesebb víz kitermelését a kút rövidebb – 10-15 óra/nap – üzemeltetésével lehet biztosítani.
A kutakból kitermelt víz összetétele nem felel meg a 201./2001. (X.25.) Kormányrendeletben előírt határértékeknek, mivel arzén-, és vastartalmuk a megengedett érték feletti. A település kifogástalan minőségű ivóvízzel való ellátása az Önkormányzat kötelező feladatai közé tartozik, ezért a kútvizek kezelésének – vastalanításának és arzénmentesítésének – megoldása elengedhetetlen. A település szerepel a 47/2005. (III. 11.) Kormányrendelettel módosított 201./2001.(X. 25.) Kormányrendelet 6/mellékletének A/ pontjában, mely szerint az ivóvízminőség javítási feladatot 2009. december 25-ig kellett volna teljesíteni.
A vízminőség javítása mellett nem elhanyagolható feladat az ivóvíz hálózat mechanikus úton történő kitisztítása.
A projekt az NFP Nonprofit Kft. és Gönc Város Önkormányzata konzorciumában valósul meg, melynek vezetője az NFP Nonprofit Kft.
A vízmű jelenleg érvényes vízjogi üzemeltetési engedélyének (1628-2/2005. számú) Határozata szerint az engedélyezett napi átlag vízmennyiség 450 m3/d, és a felhasználható évi vízmennyiség 164 250 m3/év.
A város éves ivóvíz fogyasztása 2011. évben 111.900 m3/év volt, átlagfogyasztása 430 m3/d, mely csaknem elérte az engedélyezettet, és csúcsfogyasztása (832 m3/d) pedig - a magyarországi kertes házas beépítésű, mezőgazdasággal is foglalkozó lakósokkal, parkokkal, jelentős zöldfelülettel rendelkező településekhez hasonlóan – az átlagfogyasztás kb. 1,9-szeresére nőtt.
A nyári csúcsfogyasztás idején igényként jelentkező, 832 m3/d csúcsvíz mennyiséget jelenleg a forrásfoglalásból kitermelt 600 l/min (36 m3/h) vízmennyiséggel, és az ellennyomó rendszerű, 2 x 75 = 150 m3 hasznos tározó térfogatú magastározókkal tudják biztosítani.
A tervezett vízkezelő berendezés kapacitása tehát alkalmas kell legyen olyan mértékű vízmennyiség kezelésére, mely kb. 20 h/d üzemidővel biztosítani képes a 800 m3/d (40 m3/h) nyári csúcsvíz fogyasztási vízigényt. A forrásfoglalásból – az üzemeltető mérései szerint – a szükséges kb. 670 l/min vízmennyiség biztosítható.
A tervezett beruházással a fejlesztési elemek alapján több cél valósítható meg:
Ráckeve Város ivóvízhálózat fejlesztése: a vízhálózaton a település több pontján jelenleg meglévő ágvezetékek összekötésével megszűnnének az ágvezetékekben lévő pangó-vizek, ami a szolgáltatott vízminőség javítását szolgálja. A települési elosztóhálózat jelentős része azbesztcement csőből épült, ezek kiváltása a vízminőség javulását eredményezi.
A vízellátást biztosító kutak közül az alábbiak esetében indokolt a felújítás:
4. számú kút: kataszteri szám: K-60, építés éve: 1974
6. számú kút: kataszteri szám: K-62, építés éve: 1976
Szűrőzésük meghibásodott, erősen homokol, ezért a kutak csak csökkentett kapacitással üzemelnek.
2. számú kút: kataszteri szám: K-56, építés éve: 1969
Felülvizsgálata, szükség szerinti felújítása szükséges, mivel az üzememeltetésből való kiesése a települési vízellátásban jelentős fennakadásokat (vízhiányt) eredményez.
A Ráckeve-Újtelep településrészen található 3 db kút vízében határérték feletti az arzén tartalom, valamint a vas és mangán tartalom csökkentése is szükséges.
A Ráckeve Csepel-szigeti településrészén található 5 db kút esetében a kitermelt víz vas, mangán és ammónia tartalma magas, ezek tisztítására vízkezelő mű megépítése szükséges.
A rekonstrukció mértéke nem haladja meg az elszámolható költségek 20 %-át.
Hamarosan
Hamarosan
Hamarosan
Hamarosan
Hamarosan
A projektet Ráckeve Község Önkormányzata, Farmos Község Önkormányzata, Gönc Város Önkormányzata, Csobád Község Önkormányzata, Halmaj Község Önkormányzata, Kázsmárk Község Önkormányzata, Kiskinizs Község Önkormányzata, Léh Község Önkormányzata, Rásonysápberencs Községi Önkormányzat, Tápiószele Város Önkormányzata és a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság konzorciuma fogja megvalósítani.
Nemzeti Fejlesztési Programiroda
1139 Budapest, Pap Károly u. 4-6.
+36 1 239 04 20
nfp@nfp.hu