Savoyai Kastély – Kossuth L. u. 95.
Ráckeve legimpozánsabb épülete a barokk Savoyai kastély, melyet 1702-ben kezdtek el építeni Johann Lucas von Hildebrandt építész tervei alapján. A kastély a világi barokk építészet első hazai emléke. Alaprajza a francia Vauy-le Vicomte-i kastélyra, míg az épület maga a bécsi Rennwegen álló Belveder palotára hasonlít. A homlokzaton található szobrok elsősorban épület díszítési feladatokat töltenek be.
Balról jobbra haladva Flóra, Mercurius, Flercules, Anteus kettős szobra látható. A következő Jupitert ábrázolja sasmadarával, majd Hercules oroszlánbőrrel és Minerva következik. A homlokzati sarok kiugró kettőse: a magyar paraszti arcú Aeneas, amint kiviszi hátán Anchisest az égő Trójából. Majd Saturnus alakja a gyermek Dionysossal, végül Neptunus és Diana, a vadászat istennője.
Jelenleg nem látogatható.
Szerb (Nagyboldogasszony) templom – Viola u. 1.
1487-ben épült Magyarország egyetlen fennmaradt gótikus szerb temploma. Belső falait késő középkori balkáni stílusú freskók díszítik. A templom szentélyét a hajótól elválasztó ikonosztáz gazdag barokk alkotás, a XVIII. századból származó, magas művészi színvonalú ikonokkal és fafaragványokkal. Korábbi falfestményeit 1765 és 71 között teljesen átfestették, az eredeti festményből csak néhány egészen apró részlet maradt meg. A különálló harangtornyot 1758-ban építették, mely XVI. századi alapokon nyugvó barokk alkotás.
A templomban az ortodox szokásoknak megfelelően ülőhelyek nincsenek, csak néhány támaszkodószék van a falak mentén. Befogadóképessége kb. 300-400 fő.
Tel: 30/604-9046;
Árpád szobor – Árpád tér
A Savoyai kastély melletti kis téren áll Szász Gyula horganyötvözetből készült, távolba mutató kacagányos, pajzsos Árpád Vezér alakja. Az egyetlen vidéki Árpád szobrot a millenniumi ünnepségek során avatták fel. A szobormű hengeres talapzatán Árpád fia, Zsolt születésének ünnepsége látható.
Ady Endre Gimnázium – Kossuth L. u. 82
Az épületet Wahner János tervezte. Mintája az Arts and Crafts mozgalom építészetének. Az 1950-ben alapított gimnázium a 300 évvel korábbi 1650 körüli, hajdani kevi algimnázium utódja. A gimnázium értékes műtárgyak otthona: Vagra Imre: Ady fehér márvány mellszobra, Demjén Attila: Ady portréja, Ferenczy Béni: Ady maszkja. A gimnázium előtt látható Ács Károly mellszobra , mely Lontay Antal munkája.
Tel: 24/ 519-050
Ács Károly Művelődési Központ – Kossuth L. u. 51.
Hajdan Fekete Sas Vendéglő volt, az épület oldalfalán Ács Károly (1823-1894. költő, műfordító) érdemeit megörökítő emléktábla, valamint Arany János: Népdal című verse látható.
Tel: 24/ 518-650
Web: www.akmk.hu
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.">
Keve Galéria és Kőtár – Kossuth L. u. 49.
Átépített középkori épület, lefaragott reneszánsz ajtókerettel, és kis reneszánsz ablak kőkerettel. Egyik termében színes csempéjű, Zsolnay cserépkályha látható. Egész évben különböző kortárs képzőművészeti kiállítások színhelye. Középkori péncéjében Kőtár/Lapidárium tekinthető meg.
Tel: 24/ 519-035
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.">
Árpád Múzeum – Kossuth L. u. 34.
1921-ben építtette Münich Jenő, ráckevei nyomdász lakás és nyomdaműhely céljára. A múzeum állandó kiállítása bemutatja a térség régészeti emlékeit, a középkori múlt tárgyi és okleveles anyagát, Ráckeve történetének sorsfordulóit, a molnár céh dokumentumait és az utolsó hajómalom makettjét.
Tel: 24/ 519-035
Web: www.arpadmuzeum.hu
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.">
Patay László Városi Képtár – Kossuth L. u. 26.
Az Árpád-híd lábánál található a múzeumhoz tartozó Városi Képtár, amelyet 1997-ben nyitott meg Ráckeve városa Patay László, Munkácsy-díjas festőművész kezdeményezésére. Az épület felső szintjén Patay László Munkácsy-díjas, Ráckevén élt festőművész alkotásai és a környéken élő művészek állandó kiállítása kapott helyet. Patay László egyik legérdekesebb alkotás az élete vége felé közeledő mester víziója a képzőművészet szintetizálásáról. Az időszakos kiállítások a földszinti térben tekinthetők meg.
Tel: 24/ 424-053
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.">
Vámház - II. Világháborús Emlékhely – Árpád híd lábánál
1930-as évek közepéről származó neobarokk épületet Sebestyén Artúr építette. Városképi szempontból jelentős, hiszen ezzel a kis házzal találkozik először az a látogató aki a hídon érkezik Ráckevére.
Tel: 24/ 519-035
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.">
Árpád híd
A ráckevei Árpád híd a Ráckevei-Duna (azaz a Soroksári Duna-ág) legfontosabb hídja. A Csepel-szigetet köti össze az alföldi vidékkel.
A jelenlegi híd helyén - már a Szabadságharc korában - eredetileg egy szétszedhető fahíd állt, ám még ezt megelőzően egy karókra erősített, kötelekkel ellátott repülőhíd volt itt, amelynél karótól karóig húzták a kötélen a révészek a bárkákat. Ráckeve városa az új, állandó jellegű vashíd építéséhez mintegy 100 000 koronás kölcsönt vett fel. A millennium évében készített hidat 1897. szeptember 26-án avatták fel.
A háromcsuklós ívhidat Zielinszki Szilárd tervezte; nyílása 66 m volt.
A II. világháború idején, 1944. november 3-án a visszavonuló magyar csapatok felrobbantották. A szovjet katonák a hídfők mellett keskeny pontonhidat ácsoltak, ez szolgálta az átkelést az 1948-49-es újjáépítésig, melynek során a szintén lebombázott szegedi vasúti Tisza-híd roncsait is felhasználták.
A híd a mai állapotát az 1993-94-es átépítéssel nyerte el.
Hősök szobra – Hősök tere
Az első világháborús hősi emlékmű 1931-ben készült. A háborúban elesetteknek név szerint nyújt kegyeletet. A kétalakos lendületes szobor egy kürtöt fújó ősmagyar harcost ábrázol, mellette éppen kardot ránt az első világháború katonája.
Ráckeve 1956-os Emlékműve – Hősök tere
Az emlékműve 2016-ban készült Párkányi Raab Péter alkotása. A szobor a szabadság iránti vágyat testesíti meg, amelyen a lyukas zászló redőiben megjelenő szárny szimbolizálja a legnagyobb értéket, az 56’-os hősök áldozatával kivívott szuverenitás-szabadságot.
Városháza-Tűztorony Kilátó – Kossuth L. u. 4.
1901-ben épült a középkori régi városháza helyén a szecessziós stílusú tornyos, új városháza. Épületében a Ráckevei Járási Bíróság működik majd 2009 júniusában megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt a Ráckeve régi városházi épületének tornyában található Tűztorony-kilátó. A Ráckevei-kistérségben egyedülálló élményt biztosító kilátó szeretettel várja az idelátogató vendégeket, de természetesen a környezetünkben és városunkban élők számára is különleges élményt jelent a közel 40 méteres magasságból megtekinteni a pazar körpanorámát. Tiszta időben tökéletesen láthatók a budai hegyek, Százhalombatta és Ercsi tornyai, de akár a Velencei-dombság is, az itt élők pedig felülről is megkereshetik saját házukat, közvetlen lakókörnyezetüket. A téli időjárási viszonyokra tekintettel a kilátó szezonálisan április elejétől — október második hétvégéjéig tart nyitva.
Üzemeltető: Ács Károly Művelődési Központ
Tel: 24/429-747
e-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Református templom és Prédikátor szobor – Kossuth L. u. 8.
1913-ban, egy középkori alapokon nyugvó gótikus jellegű templom helyére építették neogótikus stílusban. Tornya 43 méter magas, Dobovszky József tervezte.
A templom tömegében és részletformáiban a tiszakécskei istenháza tökéletes mása, azonban egy részletben mégse: csúcsos toronysisakját a tiszakécskei toronynak megfelelően eredetileg még magasabbra tervezték. A császárfát az építéskor egy éjszakai szélvihar lesodorta és az azt tartó falécből egy kb. 3 méteres darab letört. A törött részt lefűrészelték, és a sisak vonalát némileg megtörve építették tovább, így a kécskeihez képest 2 méterrel alacsonyabb lett.
2004-ben a toronysüveg felújítása került napirendre, teljesen új vörösrézborítást kapott, majd 2005-ben mázascserép borítással látták el a templomhajó tetőzetét. Bejáratánál Katona Katalin Ferenczy Noémi-díjas ötvösművész „A prédikátor” című emlékműve látható, melyet a Reformáció 500 éves évfordulója ihletett.
Tel: 24/513-425
"Csónakos piac" - Szegedi Kis István sétány
A Duna-part ezen szakaszán végigsétálva szemet gyönyörködtető látvány tárul elénk: balra az Árpád híd, jobbra a Senki-sziget szemben pedig a Vadkacsa Szabadstrand látható. Minden szerdán és szombaton a „csónakos” piacnak ad helyet, valamint számos kulturális rendezvény helyszínéül is szolgál a sétány.
Ráckevei Hajómalom – Szegedi Kis István sétány
A Ráckevei Vízimalom Magyarország utolsó hajómalmának, az ún. Gyurcsik-féle 12-es sorszámú hajómalom működő rekonstrukciója, mely Mendele Ferenc felmérései alapján közösségi összefogásnak köszönhetően 2007 és 2010 között épült fel. A malom kialakítása az eredeti írásos emlékek, dokumentumok, fotók, rajzok alapján történt. Az őrlési technológia személyesen is megtekinthető vasárnaponként.
2017-ben a Hajómalom lett az Év Pest Megyei Értéke.
Tel: 20/934-5333
web: www.hajomalom.rackeve.hu
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.">
János Vitéz Díszkút – Szent István tér
Az 1900 évek elején megszűnt artézi kút területére épült 1999-ben a János Vitéz Díszkút, mely Markolt György szobrászművész alkotása. A díszkút létrejöttének alapját egy legenda képezi, miszerint Petőfi, a János Vitéz alakját egy ráckevei jobbágyfiúból lett huszárkapitányról, Horváth Nepomuki Jánosról mintázta. A díszkút tetején János Vitéz és Iluska alakja látható.
Katolikus templom – Szent István tér 19.
1791-1799 között épült. Copf stílusú, homlokzatba símuló toronnyal. A főoltár képét Falconer József festette 1800 körül. Belső seccoit Patay László, Munkácsy-díjas, Ráckevén élt festőművész alkotta 1994-ben. Ez az egyik legnagyobb 20. századi egybefüggő szekkó Európában, kb. 625 m2. Fő témája Jákob álma.
Tel: 70/637-6648
Szent István szobor – Szent István tér
A 2000. augusztus 20-án felavatott szobor Rátonyi József, Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása, amely a Polgármesteri Hivatal előtti téren áll.
Nepomuki Szent János szobor – Szent János tér
XVIII. századi barokk szobor, szépen ívelő talapzatának szélein akantuszlevél dísz, a Szent jobb karján és lábánál angyalka látható. Ezt a katolikus szentet a vízenjárók, a molnárok és a hajósok választották védőszentjüknek.
Horváth Nepomuki János síremléke
A Katolikus temetőben a kálvária templom közelében található. Az emlékmű, az évente megrendezésre kerülő János Vitéz Mesefesztivál keretében kerül megkoszorúzásra.
Horváth Nepomuki János lakóháza
A Szent János tér 13. alatt álló ház a XIX. században épült klasszicista stílusban. A hosszú ház kapubejáratát befalazták, de az épület udvari részében felfedezhető az egykori tulajdonos címere. Jelenleg nem látogatható, magántulajdonban van.
További információ a látnivalókról: http://www.tourinform.rackeve.hu/?page=latnivalok_rackeve
Nyitvatartások és belépők: http://www.rackeve.hu/turizmus/nyitvatartasok-belepok.html
