Ráckeve szülöttei:
Skarica Máté (1544-1591) prédikátor, költő
Horváth Nep János (1774-1847) huszártiszt, a testőrgárda őrnagya
Ács Károly (1824-1894) szabadságharcos, ügyvéd, alapítvány tevő
Pauer János (1814-1889) történész, katolikus püspök
Keviczky László (1945- ) akadémikus, a város díszpolgára
Katona Klári (1953- ) énekes
Fegyó Béla (1943- ) festőművész
Meghatározó személyek:
Szegedi Kis István prédikátor, püspök, korának legjelentősebb teológusa
Savoyai Jenő hadvezér, a Csepel-sziget földesura
Kép Ferenc a város nótáriusa, a szabad királyi jogállás önzetlen előmozdítója
Patay László (1932-2002) Munkácsy-díjas festőművész
Ács Károly
1824-ben született a Ráckevéhez tartozó Bankháza pusztán. Iskoláit Ráckevén, majd Kunszentmiklóson végezte. Szoros barátságba került Jókai Mórral és Petőfi Sándorral is. A szabadságharc idején, mint megyei hivatalnok szervezte a honvédséget és több helyen szabadcsapatot állított fel. Hagyatékából épült az Ady Endre Gimnázium elődje, a mezőgazdasági iskola. 1848-ban Görgey Artúr őrnagy elnökletével haditörvényszék tanácskozott Ráckevén és mondott halálos ítéletet Zichy Ödön grófra, akit a szomszédos Lórév községben felakasztottak. A kivégzés helyén királyi rendeletre kápolnát építettek, mely ma is áll. Görgey saját kezűleg írott levele - az akkori országgyűlésnek - hiteles másolata a helyi Árpád Múzeumban megtalálható.
Az egyik legszebb magyar elbeszélő költemény: János Vitéz - és daljáték ihletőjének, Horváth Nep Jánosnak sírja a ráckevei Szt. Domonkos temetőben található. Valószínűsíthető, hogy a Petőfi által többször felkeresett Ráckeve környéki településeken élők (Kiskunlacháza, Dömsöd) megismerhették Horváth élettörténetét, melyet szájhagyomány őrzött. Bizonyosnak tekinthető az is, hogy arról Petőfi Sándor a vele baráti kapcsolatot tartó ráckevei Ács Károlytól ugyancsak értesülhetett.
A jobbágyfiúból lett világlátott huszárkapitány állítólag Petőfi János Vitézének mintája. A VII. Pius pápától kapott gyémántcsillagos keresztjét a székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum őrzi. A gárdaőrnagynak Juliskához fűződő, élete végéig megmaradó szerelmét a végrendelete is kifejezi. A "Kapitányi Portré" az Árpád Múzeum tulajdona.
Arany János népdalában: "Duna vizén lefelé úsz a ladik" tényekkel alá nem támaszthatóan, "kevi" lány szerepel, melynek sorai az Ács Károly Művelődési Központ falán olvashatók.
Élő néprajzi hagyomány már nincs, emlékét a Múzeum őrzi.
