Reggelente még nagyon hideg van, de napról-napra hosszabbak a nappalok. Lassan, de biztosan ébred a természet, közeledik a tavasz. Az első langyos sugarak visszatessékelik a varjakat az erdőkbe és az utakra csalogatják a kerékpárost.
Napjainkban a gyalogos és kerékpáros közlekedés Európában és Magyarországon egyaránt a figyelem középpontjába került. Ennek oka, hogy a gyalogosok és a kerékpárosok - mint a közúti közlekedés egyik legvédtelenebb résztvevői - aránya az összes közlekedési baleseten belül magas. Ezen balesetekre jellemző, hogy szinte minden esetben személyi sérüléssel járnak, s igen gyakran súlyos, ill. tragikus kimenetellel végződnek.
A forgalomban betöltött arányukhoz mérten kifejezetten magas a kerékpárosok aránya a balesetet okozók körében (13%), míg a gyalogosok a közúti balesetek mintegy 6%-át idézték elő. A halálos balesetek áldozatai a legtöbb esetben a gépkocsik vezetői, illetve utasaik voltak. Őket leszámítva e tekintetben a leginkább érintett közlekedői réteg a gyalogosok, illetve a kerékpárosok.
A közúti közlekedési szabályait leíró, jelenleg hatályos jogszabály, a számtalanszor módosított 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, közismert nevén a KRESZ. Ebből megtudhatja az érdeklődő a legfontosabb információt, hogy a kerékpár jármű – így a rendelet szabályai egyaránt vonatkoznak a kerékpárosokra, a motorkerékpárosokra és a közúton közlekedő valamennyi gépjármű vezetőjére.
A második függelék r/1. pontja szerint a kerékpár: olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti. Ez a szakasz nagyon fontos információkat adott, hiszen ebben különbözik a segédmotoros kerékpártól, azaz ha nem emberi erő hajtja, vagy több mint 300 W-os motor segíti, akkor már nem kerékpár a jármű!
A kerékpáron a kerékpárt nem hajtó személy is szállítható erre alkalmas ülésen. Jelenleg: -Kétkerekű kerékpáron egy 16. életévét betöltött személy legfeljebb egy, 10 évesnél fiatalabb gyermeket szállíthat, a megfelelő gyermekülésen. Kettőnél több kerekű kerékpáron legalább 17 éves személy szállíthat utast.
A kerékpáron utánfutó vontatására alkalmas berendezés helyezhető el.
A kerékpár kötelező felszerelési tárgyait a 6/1990es KÖHÉM rendelet 116. § (1).bekezdése tartalmazza. Eszerint a kerékpárt fel kell szerelni:
a) könnyen kezelhető, megbízható kormányberendezéssel,
b) két, egymástól függetlenül működtethető fékszerkezettel, melyek közül az egyik az első, a másik a hátsó kerékre hat,
c) hangjelző berendezéssel, amely csak csengő lehet,
d) egy előre fehér, vagy kadmiumsárga fényt adó lámpával,
e) egy hátra piros fényt adó, sötétben, tiszta időben legalább 150 méter távolságról látható helyzetjelző lámpával,
f) hátul egy vagy két, szimmetrikusan elhelyezett, nem háromszög alakú, piros színű fényvisszaverővel,
g) legalább az első keréken legalább 1 db borostyánsárga színű, mindkét oldal felé hatásos oldalsó fényvisszaverővel (küllőprizmával).
Tekintettel arra, hogy a kerékpár jármű, a vezetők részéről óvatosan kell bánni az alkohol fogyasztásával. Abban azt hiszem egyetérthetünk, hogy a kerékpározás egy sport – aminek – mint minden sportnak – szabályai vannak. A kerékpárral végzett trükköknek és ügyességi feladatoknak nem a közúton van a helye – ahogy az sem szerencsés, ha a kerékpárra támaszkodva próbálunk akrobatikus tornagyakorlatokat végezni egy adagnyi alkohol elfogyasztása után.
A múlt év szeptemberében történt jogszabályváltozások némileg enyhítették a korábbi zéró toleranciát, amely a jelen szabályozás szerint csak a főútvonalakon maradt meg. A mellékútvonalakon történő kerékpározás előtt lehetőséget ad a KRESZ, hogy a járművezető büntetlenül fogyasszon némi alkoholos italt. Természetesen ebben az esetben célszerű a fogyasztás mértékét alaposan megfontolni. Meg kell találni azt a keskeny határt, ahol az egyensúly fenntartására felhasznált energia nem haladja meg az előre haladásra fordítottat. Az orvosok és a gyakorló büntető jogászok közös véleménye szerint ez azt jelenti, hogy a kerékpáros által kilélegzett levegő alkoholtartalma nem haladhatja meg a 0.5 mg/l értéket, vagy vérének etilalkohol tartalma a 0.8 g/l (ezrelék) értéket, azaz a kerékpáros nem kerülhet az elfogyasztott alkohol hatása alá. Ezen értékek túllépése esetén amellett, hogy az eredetileg egészséges testmozgás komoly veszélyt jelent saját maga és a közlekedés többi résztvevője számára, nagyon költséges tevékenységgé változik, hiszen a 156/2009 (VII.29) Korm. rendelet 11.D melléklet 5. pontja alapján 60.000Ft. közigazgatási bírság megfizetésére számíthat az elfogyasztott alkoholtól felbátorodott hajtó.
Nagyon fontos még arról szólnom, hogy gyakorta tapasztaljuk, a kerékpárosok részéről a közlekedési szabályok ismeretének hiányát. Aztán később rendszerint kiderül, hogy ez ebben a formában nem igaz. Az igazság az, hogy a kerékpárra pattanva egyrészt a túláradó szabadságérzet feledteti el a korábban megismert szabályokat, másrészt a fizikai munka hatására előtérbe kerül a biciklis geometria: két pont között a legrövidebb út mindig szabálytalan. Hogy érthetőbb legyek, az sem mindegy, hogy hol közlekedünk a kerékpárral. A válasz igen egyszerű: fő szabályként az úton. A járdán csak nagyon speciális esetben, 12 éven aluli gyermek számára szabad kerékpárral közlekedni.
Az úton közlekedve figyelni kell a kihelyezett táblákra, hiszen az ősz óta egyirányúsított városunkban egyre többször látunk a forgalommal szemben tekerő kerekezőket. Célszerű ezen szabályokat is komolyan venni. Legfőképp azért, mert kerékpárosként ezzel óvjuk a testi épségünket, valamint nem utolsó sorban a pénztárcánkat. A "kötelező haladási irány" és a "behajtani tilos" jelzések figyelmen kívül hagyása a korábban említett bírságrendelet alapján 50 illetve 30.000 Ft. rendkívüli kiadást jelent a felelőtlen kerékpárosnak.
TILOS:
- a kerékpárhoz oldalkocsit, illetve egyéb vontatmányt kapcsolni a kerékpár-utánfutó
- kivételével.
- kerékpáron ülve állatot vezetni.
- a kerékpárt más járművel vontatni.
- elengedett kormánnyal kerékpározni.
- autópályán és autóúton kerékpározni, továbbá ott, ahol ezt tábla tiltja. 12 év alatti gyerek főútvonalon nem kerékpározhat
A Ráckevei Rendőrkapitányság illetékességi területén a múlt évben történ kerékpáros balesetek száma arányaiban alacsonyabb, mint az országos átlag, de nekünk minden baleset fontos. Ha a tevékenységünkkel csak egy-két balesetet tudunk elkerülni, akkor is megéri a fáradtságot és a befektetett energiát.
Kovács Kálmán r. alezredes
Ráckevei Rendőrkapitányság
közlekedésrendészeti osztály vezetője
