Tájékoztatom Önöket, hogy Ráckeve Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 164/2013. (V.17) számú határozatával Települési Értéktár létrehozásáról döntött.
A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény alapján a települési értéktár létrehozásával és annak gondozásával kapcsolatos döntési jogosítvánnyal a képviselő-testület a Művelődési, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottságot (továbbiakban: Bizottság) ruházta fel.
A döntések előkészítését, végrehajtását az Ács Károly Művelődési Központ az Árpád Muzeális Gyűjtemény (továbbiakban: Múzeum) tagintézményén keresztül végzi.
A Települési Értéktár Ráckeve területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény lesz. Jelenleg még üres az Értéktárunk, töltsük meg közösen tartalommal!
Ezúton szeretnék tájékoztatást adni arról, hogy milyen eljárás alapján kerülhet be egy nemzeti érték a települési értéktárba.
A nemzeti érték fogalmát a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvényhatározza meg az alábbiak szerint.
Nemzeti érték: a magyar alkotótevékenységhez, termelési kultúrához, tudáshoz, hagyományokhoz, tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték, vagy termék, amely
- hazai szempontból meghatározó jelentőségű, így nemzetünk – de legalább egy meghatározott tájegység lakossága – a magyarságra jellemzőnek és közismertnek fogad el,
- jelentősen öregbíti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon,
- hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez.
A nemzeti értékek szakterületi kategóriái az alábbiak:
a) agrár- és élelmiszergazdaság: az agrárium szellemi termékei és tárgyi javai - beleértve az erdészet, halászat, vadászat és állategészségügy területét -, különösen a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a borászat, továbbá az állat- és növényfajták;
b) egészség és életmód: a tudományos és népi megelőzés és gyógyászat, természetgyógyászat szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a gyógyszerek, gyógynövények, gyógyhatású készítmények, gyógyvíz- és fürdőkultúra;
c) épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;
d) ipari és műszaki megoldások: az ipari termelés - beleértve a kézműipart, kézművességet is - szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és műszergyártás, műszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás;
e) kulturális örökség: a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek;
f) sport: a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, különösen a sportolói életművek és csúcsteljesítmények;
g) természeti környezet: az ember természetes környezetének tárgyi javai, különösen a fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok, geológiai és geomorfológiai képződmények, természeti tájak, természeti területek, életközösségek és ökológiai rendszerek; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;
h) turizmus és vendéglátás: a turizmus és a vendéglátás szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a turisztikai attrakciók, szolgáltatások, a vendéglátó-ipari termékek, valamint a vendéglátás körébe tartozó étel- és italkészítési eljárások.
A nemzeti értékek Települési Értéktárba történő felvételét e tájékoztató mellékletében szereplő nyomtatvány kitöltésével és benyújtásával bárki kezdeményezheti a polgármesterhez címzett javaslatában.
A javaslatnak tartalmaznia kell:
a) a javaslattevő adatait,
b) az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték adatait,
c) az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképét vagy audiovizuális-dokumentációját,
d) a nemzeti értéknek való megfelelést valószínűsítő dokumentumokat, valamint
e) szakértő, illetve szakmai vagy civil szervezet támogató vagy ajánló levelét.
Az eljárás rendje:
A Polgármester a benyújtott javaslatokat átadja a Múzeumnak. A Múzeum 15 napon belül megvizsgálja a javaslat formai és tartalmi követelményeknek történő megfelelőségét, szükség esetén a javaslattevőt 15 napon belüli hiánypótlásra hívja fel.
A hiánypótlás eredménytelen eltelte esetén a javaslat vizsgálatát a Bizottság elnöke elutasítja. A Bizottság elnökének döntése ellen jogorvoslat nincs. A polgármesterhez a javaslat ismételten benyújtható.
A formai és tartalmi szempontból megfelelő, a szakterületéhez tartozó javaslatot a Múzeum 15 napon belül véleményezi, a szakterületéhez nem tartozó javaslatot továbbítja a Bizottsághoz, mely megkeresi a szakterületi kategóriában szakértelemmel rendelkező önkormányzati, ennek hiányában egyéb intézményt. Önkormányzati intézmény 15 napon belül ad szakvéleményt.
Amennyiben a javaslathoz kapcsolódóan adatok beszerzésére, további kutatásra van szükség, a Bizottság megkeresi a Skarica Máté Városi Könyvtárat, amely a rendelkezésére álló, vagy a fellelhető információkat összegyűjti.
A javaslatot, illetve a szakvéleményt, összegyűjtött adatokat a Bizottság ülésén megvizsgálja. A Bizottság elnöke az ülésre tanácskozási joggal meghívhat a nemzeti értékmentésben közreműködő civil szervezetet vagy egyéb, szakértelemmel rendelkező személyt.
A beérkezett javaslatról a polgármesterhez történő benyújtástól számított 90 napon belül dönt. A Bizottság azt a javaslatot támogatja, amely megfelel a Magyar Értéktárban történő elhelyezés feltételeinek.
Bizottság által az értéktárba felvett értékek adatait a Kormányrendelet 1. sz. mellékletének II. pontjában írt tartalommal – szakterületenként kategóriák szerint elkülönítve - kell nyilvántartásba venni. A nyilvántartás vezetéséről a Múzeum gondoskodik.
A helyi települési értéktár nyilvántartott adatait – az értéktárba való felvételről szóló döntést követő 8 napon belül – az önkormányzat honlapján kell közzétenni, a közzétételről a Múzeum gondoskodik a Polgármesteri Hivatal közreműködésével.
A Bizottság a Képviselő-testület előtt tevékenységéről félévente beszámol. A beszámoló tartalmazza a beérkezett javaslatok számát és a Ráckevei Települési Értéktárba felvett nemzeti értékek megnevezését.
Kérjük Önöket, legyenek aktív részesei a Települési Értéktár létrehozásának!
A javaslatokat az alábbi nyomtatványon kell benyújtani:
