2020 májusában az Országgyűlés módosította a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt (továbbiakban: Vgtv.). A módosítás értelmében mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Vgtv.mód3.) hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig kérelmezi.
A települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
- a kormányrendelet szerinti védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m3/év vízigénybevételt meg nem haladóan kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
- épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
- nem gazdasági célú vízigény.
Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem a katasztrófavédelmi igazgatóság az eljáró szerv.
A talajvízkút engedélyezésének feltétele:
- a kitermelt víz használata során keletkező szennyvíznek a környezetet nem veszélyeztető módon való elhelyezése,
- a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendelet szerinti követelmények maradéktalan teljesítése (147/2010. (IV. 29.) Korm. r.),
- fúrt kút fennmaradásának engedélyezése esetén annak megállapítása, hogy a kút a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdés a) pontja alá tartozik, és nem veszélyezteti a vízkészletek védelméhez fűződő érdekeket.
Fontos, hogy a fennmaradási engedélyezési eljárást a jogalkotó kiterjeszti mind az ásott, mind a fúrt kutakra. Vagyis minden olyan kútra vonatkozóan fennmaradási engedélyt kell kérni, amelyet engedély nélkül létesítettek. A 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet alapján a jegyzői engedélyhez kötött fúrt kút esetében, elég, ha a dokumentumot kútfúrási jogosultsággal rendelkező szakember aláírja. Az engedélyezési eljárás illetékmentes.
A talajvízkút üzemeltetési/fennmaradási engedélyes eljáráshoz benyújtandó dokumentumok:
- Talajvízkút vízjogi fennmaradási/üzemeltetési engedély kiadása iránti kérelem 1 példányban (honlapról letölthető),
melyhez csatolni kell:
- Fényképfelvétel a kútról és környezetéről a 41/2017. (XII.29.) BM rendelet vonatkozó 2. mellékletének II. bekezdés 6.7. pontjaiban foglaltaknak megfelelően.
- Fúrt kút esetében a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet 13. § szerint képesítést igazoló okiratok másolata.
- Fúrt kút esetén vízgazdálkodási jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Kormányrendelet 15. § (3) bekezdése alapján szükséges dokumentáció csatolása a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 2. melléklet II. pontjában foglaltaknak megfelelően
- Ivóvízigény eseténa vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010.(IV. 29.) Korm. rendelet szerinti vízminőség-vizsgálat eredménye
- amennyiben keletkezik szennyvíz, úgy annak elhelyezésével kapcsolatban nyilatkozat a zárt szennyvíztárolásról
- tulajdonosi hozzájárulás, amennyiben nem a kérelmező a tulajdonos, vagy több tulajdonos is van
A kérelemnyomtatvány letölthető:
pdf Kérelem kút fennmaradása iránt (105 KB)
Benyújtás módja:
- postai úton (2300 Ráckeve, Szent István tér 4.).
- személyesen ügyfélfogadási időben
